Miért tanítjuk meg önként a ChatGPT-t a belső adatainkra?

Miért tanítjuk meg önként a ChatGPT-t a belső adatainkra?

Miért gondolom informatikai szakemberként, hogy a ChatGPT egy megbízható kém lehet a zsebünkben?

---

A mesterséges intelligencia fejlődése új távlatokat nyitott az információfeldolgozásban, de ezzel együtt komoly kockázatokat is rejt. Informatikai szakemberként nap mint nap tapasztalom, milyen természetessé vált az AI-alapú rendszerek használata – sokszor anélkül, hogy tudatosulna bennünk: érzékeny adatokat adunk ki egy láthatatlan algoritmusnak.

---

A mesterséges intelligencia, különösen az olyan nyelvi modellek, mint a ChatGPT, az utóbbi években robbanásszerű fejlődésen mentek keresztül. Ezek az eszközök már nem csak okos válaszokat adnak, hanem üzleti döntések támogatásában, dokumentumok feldolgozásában, kódok elemzésében és írásában is segítséget nyújtanak. Informatikai szakemberként pontosan látom, milyen értékes erőforrássá váltak ezek a rendszerek – de ezzel együtt azt is, hogy mennyire kockázatosak lehetnek.

Nem tudatosul, hogy érzékeny adatot adunk ki
Sok felhasználó – legyen az HR-es, könyvelő vagy akár fejlesztő – teljes dokumentumokat, kódokat vagy belső e-maileket másol be a mesterséges intelligenciába, hogy gyors választ vagy segítséget kapjon. A gond csak az, hogy ezek az adatok gyakran tartalmaznak érzékeny, bizalmas vagy akár személyes információkat is. És miközben a válasz érkezik, a háttérben az algoritmus tanul, feldolgoz – és bár a legtöbb rendszer állítása szerint nem tárol adatot, ezt a felhasználó nem tudja ellenőrizni.

A “láthatatlan kém”
Itt válik kulcskérdéssé a bizalom. Ezek a rendszerek nemcsak okosak, hanem gyűjtőpontokká is válhatnak.

És még ha maga az AI nem is kémkedik tudatosan, a használatával továbbítjuk, strukturáljuk, feldolgozzuk az adatokat – és ez a folyamat már önmagában adatvédelmi kockázatot jelenthet. Egy ilyen rendszer megbízhatónak tűnik, de valójában nem tudjuk, hol landol az az adat, amit mi önkéntesen adtunk meg neki.

Nem kérdez vissza
A valódi veszély abban rejlik, hogy ezek a rendszerek nem figyelmeztetnek. Nem kérdezik meg: „Biztos vagy benne, hogy ezt az ügyfél nevét vagy bérinformációját is megosztod velem?” – egyszerűen feldolgozzák, amivel etetjük őket. Ez a passzív engedelmesség a legveszélyesebb forma, hiszen az emberben nem kapcsol be a riasztó.

Mit tehet egy informatikus?
Szakemberként nekünk az a feladatunk, hogy oktassuk a felhasználókat, felhívjuk a figyelmet a kockázatokra, és ahol lehet, technikai szinten is védelmet építsünk:

• Ne engedjük a belső rendszerek érzékeny adatait közvetlenül AI-rendszerekbe másolni.

• Alkalmazzunk olyan megoldásokat, ahol a mesterséges intelligencia „házon belül” fut, saját szerveren.

• Folyamatosan képezzük a felhasználókat a tudatos AI-használatra.

---

Zárszó:

A mesterséges intelligencia – köztük a ChatGPT – valóban hasznos eszköz.

De pont olyan, mint egy zseniális, mégis kontrollálatlan gyakornok, aki mindent megjegyez, de nem tudjuk, mit kezd vele később.

És ha nem figyelünk, könnyen lehet, hogy a legnagyobb segítségünk lesz a legnagyobb adatbiztonsági rémálmunk.